Mennyi vízre van szüksége a növényednek ezen a héten?
A helyedre szóló időjárás-előrejelzéssel és a FAO-56 módszerrel számolva, amelyet a FairGrow platform is használ.
Ha nem választasz, az internetkapcsolatodból becsüljük meg a helyedet. Ez egy várost ad, nem címet, és ehhez semmi pluszt nem tárolunk. A “Pontos helyzetem” engedélyt kér a böngésződtől, és a helyedet csak ehhez a számításhoz használja.
Válaszd azt, ami a legközelebb áll hozzá. Utána még mindent módosíthatsz.
A választól egy szabályig, amely magától öntöz
Az eszköztár egy hétre számol. A platform minden nap újraszámol a szenzoroddal és az előrejelzéssel, és csak akkor öntöz, ha a talaj kiszáradt, és nem várható eső.
Az automatizálásod YAML-ben
Illeszd be a platformon az Automatizálások közé. A motor a mintaneveket a saját szenzorodhoz és csapodhoz kapcsolja, és megmutatja, mit kapcsolt össze, mielőtt bármi elindulna. A formátum a Home Assistanté, így onnan is áthozhatod.
A vízigény fejlődési szakaszonként eltér
A fiatal növény keveset iszik, a virágzó a legtöbbet, érés idején pedig újra csökken az igény. Kattints egy szakaszra.
A talajod azt dönti el, milyen gyakran, nem azt, hogy mennyit
Hogy mennyi vizet használ a növényed, az az időjárástól és a növénytől függ. A talajod azt dönti el, ebből mennyit tud tartalékolni, vagyis milyen gyakran kell öntöznöd, és alkalmanként mennyit.
Homok, könnyű talaj
Kevés vizet tart meg, gyökérzóna-méterenként nagyjából 50-110 mm-t, és a tápanyagok könnyen kimosódnak.
Tehát: kis adagok, gyakran.
Vályog, vegyes talaj
Jól megtartja a vizet, a fölösleget mégis átengedi. A legtöbb öntözési hibát megbocsátja.
Tehát: közepes adagok, rendszeresen.
Agyag, kötött talaj
Sok vizet képes tárolni, de lassan veszi fel. Ha egyszerre túl sokat kap, pocsolyák keletkeznek, és a gyökereknél oxigénhiány lép fel.
Tehát: nagyobb adagok, ritkábban, lassan kijuttatva.
Nem tudod, milyen talajod van? Két próba
A szalagpróba
Nedvesíts meg egy marék földet, gyúrd át, és nyomd felfelé a hüvelyk- és a mutatóujjad között, amíg szalag nem lesz belőle.
- Széthullik, szemcsésnek érződik: homok.
- Rövid, törékeny szalag, 2,5 cm alatt: vályog.
- Hosszú, hajlékony és ragadós szalag, 5 cm fölött: agyag.
A befőttesüveg-próba
Tölts meg egy üvegedényt egyharmadáig földdel, töltsd fel vízzel és egy csepp mosogatószerrel, rázd fel, és hagyd állni 48 órán át. Alulra a homok ülepedik, fölé az iszap, legfelülre az agyag. A rétegek vastagsága mutatja az arányt.
Így számol az eszköztár
Minden lépés visszakereshető. Ahol becslünk, azt megmondjuk.
- Az időjárás a helyeden. Referencia-evapotranszspiráció ETo (FAO Penman-Monteith), csapadék és hőmérséklet a következő hét napra, a DWD ICON modellből, a saját időjárás-szerverünkön keresztül. Havi választásnál: a 2025-ös átlagok a helyeden, az ERA5-ből. [1] [10] [11]
- A növény. Növényi evapotranszspiráció ETc = ETo × Kc, a Kc fejlődési szakaszonként a FAO-56 12. táblázatából. Szabadföldön a Kc-t a szélhez és a légnedvességhez igazítjuk (62. egyenlet). [1]
- Üveg alatt. Egy üvegház a napfény nagyjából 70%-át engedi át, ezért 0,7 × külső ETo-val számolunk. Termesztőközegnél ehhez 20-30% drénvíz jön. [6] [7]
- Az eső. Nem minden eső számít. A 0,2 × ETo-nál kisebb zápor még aznap elpárolog a talajból (FAO-56, 8. fejezet). Átlagos hónapra a CROPWAT FAO/AGLW képletét használjuk. [1] [12]
- A talaj. Teljes hasznosítható víz TAW és könnyen felvehető víz RAW a FAO-56 82/83. egyenlete és 19. táblázata alapján. Csepegtetésnél csak a nedvesített rész számít (20. táblázat). A gyökerek a szakasszal együtt nőnek. [1] [9]
- Sózódás és hő. A só okozta terméskiesés Maas és Hoffman szerint, a hőösszeg McMaster és Wilhelm szerint. [3] [4]
Összes forrás
- Allen, R.G., Pereira, L.S., Raes, D. & Smith, M. (1998). Crop evapotranspiration: guidelines for computing crop water requirements. FAO Irrigation and Drainage Paper 56. FAO, Róma. fao.org/4/x0490e. Eq. 6, 62, 82/83 és 12., 19., 20., 22. táblázat.
- Monteith, J.L. (1965). Evaporation and environment. Symposia of the Society for Experimental Biology, 19, 205-234.
- Maas, E.V. & Hoffman, G.J. (1977). Crop salt tolerance: current assessment. Journal of the Irrigation and Drainage Division (ASCE), 103(IR2), 115-134.
- McMaster, G.S. & Wilhelm, W.W. (1997). Growing degree-days: one equation, two interpretations. Agricultural and Forest Meteorology, 87(4), 291-300. doi:10.1016/S0168-1923(97)00027-0
- Meier, U. (szerk.) (2001). Growth stages of mono- and dicotyledonous plants. BBCH Monograph, 2. kiadás. doi:10.5073/20180906-074619
- Stanghellini, C. (1987). Transpiration of greenhouse crops: an aid to climate management. Doktori értekezés, Wageningeni Mezőgazdasági Egyetem. doi:10.18174/202121
- Katsoulas, N. & Stanghellini, C. (2019). Modelling crop transpiration in greenhouses: different models for different applications. Agronomy, 9(7), 392. doi:10.3390/agronomy9070392
- Ayers, R.S. & Westcot, D.W. (1985). Water quality for agriculture. FAO Irrigation and Drainage Paper 29 Rev.1, Róma.
- Saxton, K.E. & Rawls, W.J. (2006). Soil water characteristic estimates by texture and organic matter for hydrologic solutions. Soil Science Society of America Journal, 70(5), 1569-1578. doi:10.2136/sssaj2005.0117
- Deutscher Wetterdienst, ICON modell, az Open-Meteón (open-meteo.com) keresztül, a FairGrow saját szerverén.
- Hersbach, H. et al. (2020). The ERA5 global reanalysis. Quarterly Journal of the Royal Meteorological Society, 146(730), 1999-2049. doi:10.1002/qj.3803
- Smith, M. (1992). CROPWAT: a computer program for irrigation planning and management. FAO Irrigation and Drainage Paper 46, Róma. Hatékony csapadék a FAO/AGLW képlet szerint.
Őszintén a korlátokról
A rózsa, a dísznövények, a fűszernövények és a palánták nem szerepelnek a FAO-56-ban; gyökérmélységük és sótűrésük rokon növényekből levezetett, megalapozott becslés. Az időjárás-előrejelzés egy néhány kilométeres cellára vonatkozik, nem a te parcelládra, és az eszköztár nem tudja, mennyire nedves most a talajod. Ezért az eredményt kiindulópontnak tekintsd. Egy talajnedvesség-szenzor azt méri, ami valójában történik.
Gyakori kérdések
Mi a Growers Toolbox?
Egy számolósegéd, amely megmondja, mennyi vízre van szüksége a növényednek ezen a héten, milyen gyakran öntözz és alkalmanként mennyit. A helyedre szóló időjárás-előrejelzéssel és a FAO-56 módszerrel számol, ugyanazzal, mint a FairGrow platform. Nincs szükséged fiókra.
Honnan tudja az eszköztár, hol vagyok?
Amíg nem választasz, az internetkapcsolatodból becsüljük meg a helyedet. Ez egy várost ad, nem címet, és ehhez semmi pluszt nem tárolunk. Ha nem stimmel, keresd meg a településedet, vagy engedd, hogy a böngésződ megadja a pontos helyzetedet. Ezt csak a számításhoz használjuk.
Miért mondja néha az eszköztár, hogy nem kell öntöznöm?
Szabadföldön a várható eső is beszámít. Ha ezen a héten több eső esik, mint amennyit a növényed elpárologtat, öntözni csak akkor kell, ha a talajod már most száraz. Ezt az eszköztár nem látja; egy talajnedvesség-szenzor igen.
Miért számol másképp az eszköztár üveg alatt?
Az üvegházba kevesebb napfény jut be, és nem esik az eső. Ezért a kinti párolgás nagyjából 70%-ával számolunk. Ha termesztőközegben termesztesz, naponta többször adsz kis adagokat 20-30% drénvízzel, és ezt az eszköztár is figyelembe veszi.
Mennyire pontos az eredmény?
Megalapozott kiindulópont, nem mérés. Az előrejelzés egy néhány kilométeres területre szól, a gyökérmélység és a talaj pedig parcellánként eltér. Az oldalon lépésenként leírjuk, melyik forrást használjuk, és hol becslünk.
Meg tudja ezt csinálni a FairGrow automatikusan?
Igen. Az Automatizálásokban ugyanez a számítás fut minden nap a szenzoroddal és az előrejelzéssel. Egy szabály csak akkor öntöz, ha a talaj kiszáradt, és nem várható eső. A fenti YAML ennek a kiindulópontja.