Mire van szüksége a te kertednek?
A Termesztői eszköztárral űrlap és várakozás nélkül, azonnal látod, mennyi vizet igényel a növényed, melyik fejlődési szakaszban van, és mely okos eszközök illenek hozzád.
Nincs űrlap. Azonnali válasz.
Régen felvetted velünk a kapcsolatot, és vártad, hogy visszahívjunk. Most kiválasztod a növénytípust, és egy pillanat alatt látod, mennyi vízre van szükség, melyik fejlődési szakaszban van a növényed, és mely okos eszközök illenek hozzád. Egyszerű a hobbikertnek, részletes a szakembereknek.
Számold ki a vízigényed 30 másodperc alatt
Hobbikert vagy rózsakertészet, üvegház vagy szabadföld: mondd el röviden, mit termesztesz, és az eszköztár azonnal kiszámítja a vízigényt, az öntözési ütemtervet, a víztárolót és az ajánlott Zigbee-készletet. Egyetlen érintéssel válthatsz az egyszerű és a haladó mód között.
A vízigény minden növekedési szakaszban változik
A fiatal növény iszik a legkevesebbet, virágzáskor és terméskötéskor a legtöbbet, éréskor pedig ismét kevesebbet. Kattints egy szakaszra, és nézd meg, mi történik. Kapcsolj haladó módra a BBCH-kódokért, a növényi együtthatókért és a növekedési modellekért.
Források és tudományos alap
A haladó mód nem ökölszabályokkal dolgozik, hanem elismert, lektorált módszerekkel. Alább minden számítási lépés elsődleges forrását megtalálod. A tudományban csak az számít, ami ellenőrizhető, ezért minden egyenlet és táblázati érték visszakereshető.
A vízigény a FAO-szabványt követi: a növényi evapotranszspiráció ETc = ETo × Kc, ahol a referencia-evapotranszspirációt a Penman–Monteith-egyenlettel, Hollandiában pedig a KNMI Makkink-szabványával számítjuk. A talajvíz-egyensúly (TAW, RAW, öntözési gyakoriság) ugyanabból a FAO-56 irányelvből származik. A sótartalom hatását a Maas–Hoffman-modell, a hőösszeget a McMaster–Wilhelm-modell alapján számoljuk. Az üvegházi termesztésnél Stanghellini munkájára támaszkodunk.
- Allen, R.G., Pereira, L.S., Raes, D. & Smith, M. (1998). Crop evapotranspiration: guidelines for computing crop water requirements. FAO Irrigation and Drainage Paper 56. FAO, Rome. fao.org/4/x0490e. Forrás az ETo-hoz (6. egyenlet), a Kc korrekcióhoz (62/65. egyenlet), a TAW/RAW-hoz (82/83. egyenlet) és a 19/22. táblázathoz.
- Penman, H.L. (1948). Natural evaporation from open water, bare soil and grass. Proceedings of the Royal Society A, 193, 120-145. doi:10.1098/rspa.1948.0037
- Monteith, J.L. (1965). Evaporation and environment. Symposia of the Society for Experimental Biology, 19, 205-234.
- Makkink, G.F. (1957). Testing the Penman formula by means of lysimeters. Journal of the Institution of Water Engineers, 11, 277-288.
- De Bruin, H.A.R. (1987). From Penman to Makkink. In: Hooghart, J.C. (ed.), Evaporation and Weather, CHO-TNO Proceedings 39, 5-31. Bevezeti a KNMI c = 0,65 állandót.
- Hooghart, J.C. & Lablans, W.N. (eds.) (1988). Van Penman naar Makkink; een nieuwe berekeningswijze voor de klimatologische verdampingsgetallen. CHO-TNO Rapporten en Nota’s 19 (also KNMI TR-111), The Hague.
- Maas, E.V. & Hoffman, G.J. (1977). Crop salt tolerance: current assessment. Journal of the Irrigation and Drainage Division (ASCE), 103(IR2), 115-134. doi:10.1061/JRCEA4.0001137
- McMaster, G.S. & Wilhelm, W.W. (1997). Growing degree-days: one equation, two interpretations. Agricultural and Forest Meteorology, 87(4), 291-300. doi:10.1016/S0168-1923(97)00027-0
- Meier, U. (ed.) (2001). Growth stages of mono- and dicotyledonous plants. BBCH Monograph, 2nd edition. Federal Biological Research Centre for Agriculture and Forestry (BBA), Germany. Open access (2018): doi:10.5073/20180906-074619
- Steduto, P., Hsiao, T.C., Raes, D. & Fereres, E. (2009). AquaCrop, the FAO crop model to simulate yield response to water: I. Concepts and underlying principles. Agronomy Journal, 101(3), 426-437. doi:10.2134/agronj2008.0139s
- Allen, R.G. & Pereira, L.S. (2009). Estimating crop coefficients from fraction of ground cover and height. Irrigation Science, 28(1), 17-34. doi:10.1007/s00271-009-0182-z
- Stanghellini, C. (1987). Transpiration of greenhouse crops: an aid to climate management. PhD thesis, Wageningen Agricultural University. doi:10.18174/202121
- Katsoulas, N. & Stanghellini, C. (2019). Modelling crop transpiration in greenhouses: different models for different applications. Agronomy, 9(7), 392. doi:10.3390/agronomy9070392
- Ayers, R.S. & Westcot, D.W. (1985). Water quality for agriculture. FAO Irrigation and Drainage Paper 29 Rev.1, Rome. Ebben található a Maas–Hoffman-féle sótűrési táblázat.
Mi a Termesztői eszköztár?
Gyakorlati eszközök gyűjteménye, amely azonnal megválaszolja a termesztési kérdéseidet, kezdve egy vízszükséglet-kalkulátorral. Nincs kitöltendő űrlap, csak a válasz.
Hogyan működik a vízkalkulátor?
Megadsz néhány adatot a parcelládról, és a kalkulátor körülbelül 30 másodperc alatt megbecsüli a vízigényt a növényed aktuális fejlődési szakaszához igazítva.
Miért változik a vízszükséglet a fejlődési szakasszal?
A növények vízfelhasználása a fejlődésük során változik, ezért a kalkulátor figyelembe veszi a szakaszt, így valósághűbb értéket ad, mint egy fix mennyiség.
Tudományosan megalapozott a tanács?
Igen. A számítások elismert forrásokra és tudományos alapra épülnek, amelyeket az oldalon felsorolunk.
Kell fiók az eszközök használatához?
Nem. Az eszközök azonnali választ adnak, regisztráció nélkül. Ha élő adatokat szeretnél a saját termőhelyedről, nézd meg a érzékelőket.
Meg tudja ezt csinálni a FairGrow automatikusan?
Igen. A saját érzékelőiddel a FairGrow valós időben követi a körülményeket, és a változásokhoz igazodva folyamatosan tanácsot ad. Nézd meg, hogyan működik.